Mády László császári és királyi alezredes életútjának dabasi vonatkozásai

1870-1927

Mády László 1870. július 5-én született Alsó-Dabason, szülei másodszülött gyermekeként. Édesapja a nagykőrösi származású, református Mády Ferenc földbirtokos, lokális költő, édesanyja a római katolikus altorjai Torjay Ilona, akik 1863-ben kötöttek házasságot. Megállapodásuk alapján az elsőszülött fiút, Gyulát katolikusnak keresztelték 1863-ban, míg László református szertartással nyerte el a kereszténység alapvető szentségét Alsó-Dabas református templomában, Kontra Sándor tiszteletes közreműködésével.

A dabasi és gyóni birtokán kiválóan gazdálkodó Mády Ferenc elszegényedett nemesi családból származott, a szükséges anyagiak híjával nem lett tanult ember, irodalmi tehetségét isteni adományként élte meg, de a fiai képzésére, iskoláztatására nagy hangsúlyt fektetett: Gyulából orvost, Lászlóból katonát nevelt.

A jobbára a gyalogság területén szolgálatot teljesítő Mády Lászlót a katonai ranglétrán haladva 1890-ben hadnaggyá, 1896-ban főhadnaggyá, 1906-ban századossá nevezték ki. Még 1914-ben is százados volt, majd előre menetele a világháború kitörésével felgyorsult.

A 23. gyalogezred törzstisztjeként, - 1915. májusától már őrnagyi rangban - a csatatéren személyes bátorságának sokszor tanújelét adta, két ízben megsebesült és kitüntetések egész sorát kapta, melyek közül kiemelkedik a katonai érdemkereszt 3. osztálya a hadiékítménnyel és a vaskorona-rend 3. osztálya a hadiékítménnyel. Őrnagyként szükséghelyezetekben többször volt megbízott ezredparancsnok. Katonái szerették és „Mády apánk”-nak hívták. Az alakulat 1916. évi emlék-albumában a legjobban bevált parancsnokok között említik, „ki nem egy dicsőséget segített megszerezni ezredének”.

1917-ben már alezredes és még ebben az évben családot alapított: az Ógyallán, 1894-ben született bessei Besse Mária kisasszonyt vette feleségül 1917. november 6-án, Budapesten a Kálvin-téri református templomban. 1919. december 12-én ikergyermekeik születtek: György és László. Őket 1921. január 28-án újabb fiú, Ferenc követte.

Mády Lászlót 1918. augusztus elsejével, saját kérelmére, alezredesi rangjában tartva helyezték nyugállományba. 1920. február 1-én, Alsódabason a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) járási osztályának elnökévé választották az alakuló közgyűlésen. Részt vett a vármegye közéletében is: 1921-ben, 1922-ben, majd 1924-ben az adófelszólamlási bizottság póttagjává választották az alsódabasi magyar királyi állampénztár működési területére.

Idejekorán, mindössze 57 évesen, szívbetegség következtében érte a halál Budapesten, 1927. november 7-én. A Pesti Hírlap híradása szerint Alsódabason két nap múlva, azaz 9-én, a református anyakönyv bejegyzése szerint viszont tíz nappal később, 17-én, a református temető családi sírboltjában, Perjessy Károly ócsai református lelkész szolgálatával helyezték végső nyugalomba.

Kiskorú gyermekeit özvegye nevelte fel. Ő maga 1978-ban hunyt el és a családi kriptában nem lévén több hely, már az 1969-ben megnyitott dabasi köztemetőbe temették. Végakaratának megfelelően hozzátartozói férjét 1982-ben exhumálták és hamvait áttelepítették mellé a Szabadság úti köztemetőbe. Gondozott, ápolt síremlékük ma is ott található.

Mády László alezredes életútját számon tartja a szakirodalom, mely a születésével, gyermekkorával, majd az aktív pályáját követő közéleti szerepvállalásaival, végső nyughelyével kötődik településünkhöz. Alakja gyarapítja helytörténetünket, és egyúttal értéktárunk kulturális örökség kategóriáját is.

Bibliográfia

Összeállította: Valentyik Ferenc